2016. november 1., kedd

Októberi olvasmányaim | 2016

Most, hogy egy elég nagy átalakuláson esett át a blogom úgy döntöttem, hogy mostantól megosztom veletek az elmúlt hónapban elolvasott könyveim listáját, illetve néhány mondatott hozzá fűznék az adott kötethez.
Nálam az október nemsemmi termés volt, mivel 11 könyvet sikerült kipörgetnem. Azt viszont el kell mondanom, hogy a legtöbb ezek közül igen rövid példány, mellyel az ember hamar végezni tud. Én minden esetre megvagyok elégedve magammal magas szinten.

Kezdeném is az elsővel, ami nem más mint Darren Shan: Árnyak asszonya c. thriller regénye. Ezzel egyből sikerült belefognom a hónap kedvencébe is, mert már nagyon kellett nekem egy ilyen tökéletes szórakoztató irodalmi mű. Shan írásait én nagyon kedvelem több dolog miatt legyen az a, kifinomult E/1 személyű fogalmazás, a karaktereinek egyedi jellemei vagy az érdekes ötletei és még sorolhatnám. Ebben a regényében tükröződik talán a leginkább a zsenialitása, mivel úgy összetudja zavarni az olvasót, hogy aztán lekeverjen neki egyet, hogy az hihetetlen. Nekem egyértelműen kedvencek listára került és bárkinek teljes szívből ajánlom.
5/5


A második Vörösmarty Mihálytól a Csongor és Tünde. Egyértelmű elhatározottsággal kezdtem bele a kötetbe, mivel túlzás nélkül mostanában mindenhol előkerült körülöttem ez a darab és szégyelltem, hogy én még nem találkoztam vele. Azt tudom elmondani, hogy elég vegyes érzelmek kavarognak bennem az olvasással kapcsolatban. Volt benne több dolog, ami tetszett, de a végére valahogy nem állt össze nekem az egész. Valószínűleg a későbbiekben még teszek egy próbát, de egyelőre távol tartom magamtól.
5/3,5



A harmadik tulajdonképpen egy nagyon rövid novella, mégpedig Janikovszky Éva: A tükör előtt című írása, amit egy előadás kapcsán vettem elő újra, ugyanis régebben találkoztam vele, szintén előadás kapcsán. Azt vettem észre, hogy mindenki szidja ezt a kis monológot és nem igazán értem, hogy miért. Tény, nem egy eget rengető alkotás, de mikor előadtam több kisgyerek nevetése zúdult rám, ami azért bizonyítja a szöveg létjogosultságát.
5/4



A következő egy novellás kötet, melynek Tíz igaz történet a címe. Ebben tíz nagyon rövid novellával találkozhatunk tíz különböző kortárs magyar írótól. Mindegyik az emberjogi jogsértésről mond elég komoly kijelentéseket. Eléggé mélyen hatott, mivel nem éppen erre számítottam, csak megakartam ismerkedni magyar kortárs alkotókkal, erre a kötet nem éppen volt jó, viszont a példány rendelkezik egy bizonyos súlyossággal. Nem tökéletes, de nem lehet rá rosszat mondani.
5/4,5


A következő Lázár Ervin: Öregapó madarai című meséje, melyről azt kell mondanom, hogy eléggé nem tetszett. Valahogy mindig furcsán néztem az ennyire magyarázós gyerek kötetekre. Egy gyereknek szerintem nem éppen ilyen a tökéletes esti mese, ellenben a következő...
5/3


Ismét Janikovszky, akitől a Már óvódás vagyok című mesekönyvet pörgettem végig. És, hogy ez mennyire aranyos. Beszélhetnék róla rengeteget, de ezt inkább olvasni érdemes. Mindenkinek ajánlom, mert felnőttek számára is lehet benne tartalom.
5/5


A következő egy most kissé aktuális mű Dan Browntól az Angyalok és Démonok. Most, hogy az Infeno megy a moziban, ami a negyedik kötete a sorozatnak, úgy gondoltam ideje belevágnom Langdon történetébe. Azt kell mondjam egy elég ponyvás könyv. A fejezet végi döbbenetre csalni akaró mondatok, vagy a kiszámítható "ő a tettes" is ezt erősíti bennem. Azonban vannak dolgok, amik kifejezetten jól működnek a kötetben. Egy sodró, érdekes olvasmány tud lenni, ha az ember nem figyel oda a negatív pontokra.
5/4


A következő Josh Malermantól a Madarak a dobozban, amit egy barátom ajánlására olvastam el. Ha horror könyvként tekintek rá számomra egyáltalán nem működött, egy pillanat sem volt benne, ami megtudott ijeszteni. Viszont, mint poszt-apokaliptikus mű nem egy rossz darab. Vannak benne jó ötletek és a vége tényleg jól működik.
5/4


Nem maradhatott el a most megjelenő Harry Potter és az elátkozott gyermek sem. Ezt valószínűleg minden moly elolvassa most, vagy már elolvasta júliusban. Folytatásként egyértelműen nem szabad rá tekinteni, de mint Hp hangulatú történet engem iszonyatosan eltudott sodorni. Nem olyan tökéletes, mint egy igazi Potter történet, de egy kötet, ami azért el tud varázsolni.
5/4


És végül, de nem utolsó sorban itt van még az Adulthood is a Myth című képes kötet, magyar címén Felnőni kiábrándító, de én angolul olvastam. Minden egyes oldalon hatalmasokat lehet kacagni, hogy végül határozottan kijelenthessük: az élet egy vicc.
5/4