Manapság a thriller műfajban nehéz igazán kiemelkedőt és tökéleteset találni, hiszen túl vagyunk, egy Psychon egy Hetediken, egy Bárányok hallgatnakon és az összes Agatha Christie regényen. Akkor ez a műfaj halott lenne? Erre válaszolnak nemmel a skandináv krimik, melyeknek véleményem szerint a Millenium, vagy ahogy talán többen ismerik A tetovált lány trilógia a legkiemelkedőbb darabja. Ezt a három filmet fogom most bemutatni az elkövetkezendő bejegyzésekben.
Keletkezés:
A filmet Stieg Larsson regénye alapján készítették el a svédek 2009-ben. Mindhárom darabja a trilógiának hatalmas sikert aratott annyira, hogy több országba, köztük hozzánk is bekerülhetett a film. A sikert fokozza, hogy a történetet két éven belül Hollywood remakelte David Fincher kezei által.Történet:
Mint a legtöbb krimiben, itt is egy eltűnt, feltételezhetőleg halott személy után nyomozunk, kinek jelen esetben neve Harriet Vanger. A lány tehetős nagybátyja a hosszú évek után is megvan győződve arról, hogy a tettes a nem túl szívélyes rokonságában rejlik. Végül Mikael Blomkvistet egy lecsúszott újságírót bíz meg, hogy utoljára elővegye az ügyet. A férfi a nyomozás során rá akad egy társra, Lisbeth Salanderre, egy hackerre, egy sötét múltú személyiségre, egy tetovált lányra...A film:
Az egész cselekmény a maga sötét hangulatvilágával és az erőszak rohamos használatával tud mesteri lenni. Nincs a végén hatalmas, mindent átértékelő csavar, mégis kellően megtudja rázni az embert minden egyes jelenete a filmnek. Precízség, kimértség és pontosság övezi az összes eseményt és ez így tökéletes.
És ott vannak a karakterek, akik mind kidolgozottak és árnyaltak, DE! Van egy, aki a lenyűgözőnél sokkal többet mutat magából. Lisbeth Salander! Ez a lány a csúcspontja a filmnek, ha nem lenne benne, már feleannyit sem ér az egész. Benne testesül meg a legfőbb mondani való, a nők ellen és úgy kb. mindenki ellen használt erőszak. Amit ez a csaj művel az egyszerre félelmetes, hihetetlen és eszméletlen remek. Ehhez jön Noomi Rapace fenomenális alakítása. Brillírozik a szerepben és egyszer sem fárad bele.
A végén persze a rejtélyünk megoldódik, de bőven van még ott dolog, ami a homályban rejtőzik, hiszen ez egy trilógia. Legközelebb a második részről írnék néhány szót
Aki nem retten meg az erőszak magas mennyiségű szemléltetésétől és kedveli a műfajt, annak kihagyhatatlan alkotás ez.
Saját értékelésem: 9 / 10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése